Besucher auf www.tarot.de:
seit 97 79.291.868 online 27 
heute 4975 gestern 6375
Samstag den 20. Oktober 2018 21:32 Uhr
englisch holländisch spanisch portugiesisch französisch italienisch ungarisch rumänisch tschechisch türkisch griechisch russisch dänisch hebräisch bulgarisch estisch chinesisch polnisch
  Themenübersicht
   Tarot Experten
   Vorträge
   Astrologieschule
   Tarotschule
   Artikel
   Interviews
   FAQs Tarot
   Legesysteme
   Kartenbedeutung
   Persönliche Karten
   Tarot-Karten-Grüße
   Tarot+Astro-Forum
   Kartenlegen (alt)
   Kartenlegen (neu)
   Die Tageskarte
   Tarot readings
   Horoskope/Noeastro
   Astrologielexikon
   Tarotlexikon
   4-Elemente-Test
   Beratung
   Hajo Banzhaf
   Brigitte Theler
   Links
   Spruch des Tages
 


 
  A KOKORBÓL A VÍZÖNTO KORÁBA

A KOKORBÓL A VÍZÖNTO KORÁBA
MERIDIAN (II/1. szám 2001. február)

Ha a Hold belép a hetes házba
és a Jupiter csatlakozik a Marshoz
Béke vezérli a planétákat
és szeretet a csillagokat
Akkor elérkezik a Vízönto kora

(HAIR MUSICAL)

Legkésobb a hatvanas évektol, a Hair címu musical bemutatójától, amelyben megénekelték az új kor kezdetét, mindenki Vízöntokorról kezdett beszélni.

Úgy tunik, hogy sokan azt várják el tole, hogy a világ a legrövidebb idon belül megszabadul minden rossztól, miközben mások kristálytiszta érvekkel megkísérlik bebizonyítani, hogy a Vízöntokor elmélete ellentétes minden tradícióval és tapasztalattal. Mint mondják ezt az elképzelést a 19. században Blavatski Helena találta ki, és a tiszteletre méltó asztrológia 5000 éves történetében soha sem figyeltek föl rá. Mirol is van szó valójában?

A kezdeti idoszakban az asztrológia a kalendárium számításából indult ki. Az égbolton bekövetkezo ciklikus mozgásokból olvasták ki a vetés és az aratás megfelelo idopontját, és hamarosan ebbol számították ki az üzletkötések és az állami vállalkozások számára kedvezo és kedvezotlen idopontokat. A személyes horoszkópok ellenben csak sokkal késobb bukkantak föl. Így az év folyása lett az asztrológiai elso és legfontosabb vonatkoztatási pontja. Ehhez az emberiség által a legrégebbi idok óta megfigyelt, legfeltunobb jelenséghez tartozik az a négy szent állomás, melyen a Nap az év során áthalad: a leghosszabb nap, a legrövidebb nap és a két napéjegyenloségi nap. A tavaszi napéjegyenloséggel kezdodik - ellentétben a mai kalendáriummal - az év archetipikus folyamata. Ezzel az egyértelmuen meghatározható nappal kezdodik az asztrológiában az állatöv, az a Földünket látszólag körbefutó pálya, amely az idoszámításunk szempontjából meghatározóvá vált. Azt az idot, amelyre a Napnak szüksége van ahhoz, hogy ezt az utat bejárja, évnek nevezzük, és az az ido, mely alatt a Hold körbejárja a Földet, az volt eredetileg a hónap. Már korán 12 egyenlo részre osztották ezt a pályát, melyet ma pongyola szóhasználattal csillagjegyeknek nevezünk és amelyeket azon csillagképek alapján neveztek el, melyek akkoriban az égboltnak ezekben a szektoraiban álltak. De egyetlen idopontban sem voltak a csillagjegyek azonosak a csillagképekkel. A csillagképeket az égbolton láthatjuk. Ezek az állócsillag-konstellációk teljesen eltéro nagyságúak. A Szuz például majdnem háromszor akkora, mint a legkisebbek, a Rák és a Mérleg
(1. ábra).

Ezzel szemben az ún. csillagjegyek a Nap éves pályájának azonos hosszúságú, 30 fok kiterjedésu szakaszai
(2. ábra).

Az a tény, hogy két körrel van dolgunk, már sok keveredést okozott és néhány értelmetlen feltételezésre is okot adott. Az asztrológia a csillagjegyekkel foglalkozik, azaz a kör azonos szegmenseivel, mely a nap éves járásával függ össze. Ezt tropikus állatövnek (a görög tropai szóból forduló, napforduló) nevezik. Évrol évre a tavaszi napéjegyenloséggel kezdodik a Kos szakasza, a nyári napforduló idején, a leghosszabb napon a Nap belép a Rákba, az oszi napéjegyenloségkor a Mérlegbe vált, és a legrövidebb napon, a téli napfordulón abba a szakaszba lép, amit Baknak nevezünk.

A csillagászat ellenben a sziderikus (latinul a sidus = csillag) állatövvel foglalkozik, amely a csillagos égbolt azon csillagképein alapszik, melyek sok idovel ezelott a tropikus állatöv csillagjegyei mögött álltak és annak a nevüket adták. Idoközben azonban az állócsillag-égbolt tovább vándorolt a Föld tengelyének körforgása következtében, és úgy tunik, mintha az állatöv a Föld körül forogna. Ez a mozgás, amelyet precessziónak neveznek, bár igen lassan halad, 72 év alatt egy fokot, az évszázadok alatt azonban ezek a kis lépések összeadódnak egy már figyelemre méltó értékké. Kb. 2160 év alatt ez már 30 foknyi, a kör egytizenketted része. A teljes kör megtétele kb. 25 920 évig tart és ezt már az ókor óta plátói évnek nevezzük.

A nap járása azonban az évezredek alatt nem változott. Úgy mint mindig, évrol évre a tavaszi napéjegyenloség napján ér pályájának, amelynek elso harminc fokát az asztrológusok Kosnak nevezik, kiindulópontjára. A mai csillagászok azt mondják, hogy ez a pont a Halak csillagképben van. Tudnunk kell azonban, hogy melyik kijelentés mire vonatkozik. A tropikus állatöv csillagjegyeirol beszélünk-e, azaz a Nap Föld körüli éves haladásának az egyenlo és változatlanul maradó szakaszairól, vagy az állócsilag-égbolt sziderikus állatövének az eltéro nagyságú csillagképeirol, amelyek lassan tovahaladnak? Így érvényét veszti a legkedveltebb asztrológia ellenes érv, melyet mindig a szemére vetnek, hogy az égitesteket olyan a csillagképekbe helyezzük, amelyekben már legalább 2000 éve nem lehetnek. Aki így érvel, az nem értette meg, hogy két különbözo rendszerrol van szó, két körrol, amelyekben bármilyen pozició pontosan "átszámítható" a másikra. Mindketto helyes.

Az állócsillagos-égboltot csak egy szempontból vizsgálja az asztrológia, azért, hogy kiszámítsa a világkorokat. Az a csillagkép, amelyben a Nap jár, amikor tavasz kezdetén a Kos csillagjegyébe lép, megmutatja, hogy az emberiség melyik világkorban jár. Ez az utóbbi kb. 2000 évben a Halak csillagkép volt. Mivel ez a mozgás "hátrál" az állatövön, ezért a nap az elkövetkezo kb. 2000 évben a Vízönto csillagképben jár majd, amíg pályáján el nem éri a tavaszpontot.

Ha ez ilyen világos, akkor természetesen felmerül a kérdés, miért ilyen kevés az egyetértés abban, hogy az Új kor mikor kezdodik. Míg sokan a kezdetét a 20. század elejére teszik, mások ennek az új Éonnak mennybéli a kezdetét 1962. február elejétol számítját, a hét klasszikus égitestnek a Vízöntoben való rendkívüli csoportosulásától. Megint mások pedig még sokkal korábbra teszik. Ok a reneszánsz humanizmusának ébredésében látják a Vízönto ideák áttörését. Az ember mindig a festészetben szabadul meg eloször a régi mesterek érzéketlen és személytelen ábrázolásmódjától, és nyer markáns, egyedi vonásokat, és tölti meg valósággal a képet. Egyesek Hieronymus Boschnak a mai napig titokzatos fetményeiben látják az új kor vízióját. A Bolondkirályban például, amelyet mindeddig megmagyarázatlan okból a szent Háromkirályok oldalára állít (3. ábra), de mindenekelott talányos szimbolikájában, valamint az Élvezetek kertjének szabadosságában (4. ábra). Nem említettünk még olyan különösséget, hogy Bosch Tryptichont festett, melyet kizárólag az ókorban állítottak fel. Mégis, milyen misztikus egyház adhatott megbízást ezekre a képekre? Akkoriban, 1405. januárjában öt klasszikus égitest járt a Vízöntoben.

A pontos számításokat végzok megfigyelik az égbolton végbemeno mozgásokat, és azt állapítják meg, hogy a Nap korunkban a tavaszi napéjegyenloség napján még mindig a Halak csillagkép utolsó fokain jár és ezért 2500. elott nem beszélhetünk Vízönto korról. Akkor most mi van?

Az egyetértés hiányának oka egyszeruen az égbolt csilagképeinek igen egyenlotlen nagysága. Az asztrológiában megszokott, hogy 30º hosszú csillagjegyekkel számolunk, és emiatt a horoszkóp felállítása semmilyen nehézséget nem okoz. A csillagképek, melyeket a világkorok meghatározásához használunk, kiterjedésüket tekintve teljesen eltéroek, és ráadásul - az átfedett területeket is figyelembe véve - eddig túlságosan kevés tapasztalattal rendelkezünk arról, hogy meddig tart egy csillagkép "hatása" és hol kezdodik a következoé. Ebben a kb. 80 éve nemzetközileg egységesen elismert csillagttérképek sem segítenek bennünket. Ma még elég bizonytalan és kevésbé kutatott, hogy azok a határok, ahol a csillagképek elválnak egymástól a világkorok váltása szempontjából is relevánsak-e. Végtére is kevés köze van ennek az ügyhöz, hiszen az eddigi nagy korszakok sem dobpergéssel kezdodtek, hanem hosszú átmeneti szakasszal alakultak ki. Emiatt mondhatjuk, hogy az egyes korszakok 2000 évre kerekített idoszakot jelentenek.

Már az ókoriak is ismerték a világkorokról alkotott elképzelést, amelyet az óiráni Aion (5. ábra) isten után Éonnak, korszaknak neveztek. Bár az állócsillag-égbolt lassú mozgása valószínuleg már a babyloniak által, de a Krisztus elotti 2. évszázadtól egészen bizonyosan ismert volt Görögországban, mégsem rendelkezünk arra vonatkozó bizonyítékokkal, hogy asztrológiai világkorokkal már akkoriban összefüggésbe hozták volna.

Lehet hogy ez az elképzelés valóban az Új kor gyermeke, de ezért vajon kevésbé értékes volna? Bizonyára nem arról van szó, hogy egy Éon összes jelenségét, fejlodését és eseményeit kényszeru pontossággal a mindenkori csillagképbol vezessük le. Ez csak ellentmondások áradatát eredményezné. De vannak rendkívül érdekes analógiák, melyek meggyozo kapcsolatot hoznak létre a mindenkori korszellemmel és annak a csillagképnek az archetipikus hátterével, mely az adott világkort uralja. Ezért ez mindenekelott egy igen jelentos fejlodést jelent, ami feltunoen megegyezik a történelmi idoknek megfelelo világkorokkal, és az istenképnek az átalakulásával, amit a következokben figyelhetünk meg:

Kezdjük a korai kokorszakban az Ikrek korával (ie. 6000-4000.), mely abban az idoszakban található, amelyet a történészek oskornak neveznek. Errol keveset tudunk, a kor kultúrájáról és az istenképérol szóló kijelentéseink találgatásokon alapszanak. Az állhatatlan Ikrek-szellemnek azonban teljes egészében megfelel a nomádsággal összefüggo sajátos istenkép. Ez a pansophia, a lélekkel megáldott természet, a szent természet tana, ahol minden virág, minden forrás, vagy a szél minden fuvallata egy isten, istenno megnyilvánulása lehet. A talaj szent, és egyetlen embernek sem jutna eszébe tulajdonjogot formálni Földanya fölött. Ezenkívül nagy tiszteletet érdemelt ki a Hold, amely mint a nagy vándor minden éjjel más alakban és más más hely fölött jelenik meg, és minden nomádok mennyei példaképe. Lehet, hogy ezért a jelképe az iszlámnak a félhold korunkban is, annak a világvallásnak, melynek követoi nagyrészt a mai napig nomádok.

A történelmi korokban visszatekinthetünk a Bika korára (ie. 4000-2000.), amikor olyan kultúrákat és vallási elképzeléseket találunk, mely a a Bika jegye által megtestesített paraszt archetípusának felel meg. Ez a letelepedés kora, a kertépítés és a földmuvelés kezdete, amelyben olyan tipikus Bika minoségek tükrözodnek, mint a hajlam az elértek megóvására és dacos védelmezésére. Megmutatkozik a városépítésben, és a mai napig fennmaradt legnagyobb manifesztálódása a kínai nagyfal, melyet a Bika korában építettek, hogy a letelepedett népeket megvédje a nomádok támadásaival szemben. Az asztrológiában a Bika az egyik legnoiesebb jegynek számít. Ennek megfeleloen az emberiség abban a korban a nagy Anyát imádta, melyet égi istennoként számos néven, mint Kybele, Diana, Artemis, Astarte, Hathor, Ischtar és Inanna tisztelte, miközben a földön számos Bikakultuszt találunk. Ennek a rítusnak egyik utolsó fellángolása volt a tánc az aranyborjú körül, melyrol az Ótestamentum tudósít. Ekkor azonban a Bikakultusz már múlóban volt, a világ a Kos korában járt és a szarvakkal díszített Mózes éppen a Sinai hegyen fogadta az új vallás isteni törvényeit ( 6. ábra: Michelangelo: Mózes).

A Kos korának (ie. 2000-tol idoszámításunk kezdetéig) kezdetével az istenek harcosabbá váltak - a Kos archetípusa a harcos - ahogyan azt a Jerichoért folytatott harcról szóló beszámolóban Jahwe istenrol olvashatjuk, vagy az olymposzi istenekrol a Trójai háborúban. Az asztrológiában a Kos a jelenre vonatkoztatott jegy, mely az istenrol alkotott nem transzcendens, tisztán emberi képnek felel meg. Az istenek olyanok mint az emberek, azzal a különbséggel, hogy ok örökké fiatalok és halhatatlanok. A Kosnak egoizmust tulajdonítunk és a kiszámíthatatlan dühkitörések mellett ez is tipikus jellemvonása a kor isteneinek, akik az emberektol engedelmességet, füst és ital áldozatokat követelnek, egyébként nem igen törodnek velük. És a Kos macho jellemvonásai ismeretében ki csodalákozik azon, hogy ettol kezdve az égbolton férfi istenek uralkodnak, miközben a nagy istennokbol démonokat csináltak, akik elobb vagy utóbb az alvilágba, ha nem a pokolba jutnak? A legismertebb és egyúttal legtragikusabb démonizálásra Éva, az emberiség osanyja jutott, akinek a neve jelentése "minden élolények anyja". A legrégebbi ismert változat szerint o volt a paradicsomkert uralkodónoje és a kígyó volt a társa. A kiuzetéssel Éva lett az eredendo bun hordozója, és további sorsát a Biblia egyetlen szóval sem említi.

Idoszámításunk kezdete óta egészen napjainkig a Halak korában élünk. Ennek megfeleloje a misztikus archetípusa, mely az isteni misztifikációban tükrözodik, melyet a szentháromság keresztény misztériumában találunk meg, majd késobb az iszlám szufiznmusában is. Az a teljesen új elképzelés, hogy isten egyenlo a szeretettel, éppúgy megfelel a Halak szimbolikájának, mint az áldozat és megváltás, amelyet az isten képében találunk, aki önmagát áldozza fel, hogy ezzel megmentse az emberiséget. És aki akarja, ezt az ellentmondásos istenképet felfoghatja mint misztikus igazságot: a teremto isten, mely a teremtéskor a gonosz létrehozásával nyilvánvaló hibát követett el, olyannyira bosszankodik emiatt, hogy a bunössé vált embert rövid úton kirakja a paradicsomból. Miután eltelt néhány évezred elküldi a fiát a földre, akinek itt önként el kell szenvednie a halált, hogy isteni atyja megbékéljen saját félresikeredett teremtményével. Ezt valóban nem lehet racionálisan magyarázni, csak a misztikus igazság alapján lehet megérteni.

És ha így szemléljük, milyennek tarthatjuk az elkövetkezo Vízönto kort? A történelmi korokban egy világkort elso ízben fog olyan csillagkép uralni, amely ember ábrázol. És a vízönto eszmét megtestesíto archetípus a humanista. Ennek megfelel az a körülmény, hogy az ember lép a középpontba, és önmagát egyre inkább az isteni részének tekinti. Nem szabad ezt azonban úgy félreértelmezni, hogy az ember egyenlové válik istennel. Nem lehetséges-e inkább az, hogy ebben a teremtményben egy isteni ero akar tudatossá válni, és mi emberek részesei vagyunk ennek a folyamatnak, mivel ennek a tudatosságnak a hordozóivá váltunk?

Létezik még számos további jelenség, amely érzékelhetové teszi, hogy a Vízönto elv mennyire áthatja értékrendünket és a korszellemet. A Vízönto legfeltunobb jellemvonásai közé tartozik a függetlenség iránti erofeszítés, valamint a hierarchiák és korlátok minden fajtájának leépítése. Ha felidézzük, ahogyan az elmúlt két évszázadra rányomták bélyegüket a függetlenségi mozgalmak, a függetlenségi háborúk és a függetlenségi nyilatkozatok, ahogyan a gyarmatok kivívták függetlenségüket, illetve ahogyan a fajok, osztályok és nemek közötti különbségek leépültek, akkor bizonyára nem helytelen, ha azt gondoljuk, hogy a Vízönto kor kezdetét a francia forradalom jelentette. Annál is inkább, mivel annak jelszavai: "szabadság, egyenloség, testvériség" nem is lehetnének vízöntoibbek.

Az állatövben a Vízöntovel az az Oroszlán áll szemben, ami a király archetípusának felel meg. Az ellenfél szerepében a régi korokban a Vízönto a bolondot játszotta, az egyetlen olyan tanácsadó szerepét, aki a királynak megmondhatta az igazságot. A francia forradalom óta a bolond lázadóvá mutálódott, azzá, aki a királyt ledönti a trónról. Talán a különös Bolondkirályban is ez fejezodik ki, amelyet Hieronymus Bosch negyedikként a Háromkirályok mellé állított.

Különösen elbuvölo azt megfigyelni, ahogyan az új kor szelleme azért küzd, hogy egy különösen nehéz szinten érvényesülhessen: a már az ókor óta létezo, látszólag leküzdhetetlen szakadék fölött kell hidat vernie a hit és a tudás között. Az új korszak vallása nem mondhat ellent a tudásnak, éppúgy, ahogyan a tudománynak sem szabad elzárkóznia mindattól, ami vallásnak, spiritualitásnak vagy transzcendenciának tunik számára. Ma még nagyok ezek a félelmek.

Ma még nem igazán tudjuk elképzelni, hogy a tudományos szellem feladja a puszta tények elonyben részesítését, és ismét elkezdi vizsgálni a dolgok értelmét, jelentoségét. Még abszurdabbnak tunik az a gondolat, hogy egy vallást tudományosan bizonyítani lehet. "Akkor az már nem vallás volna" - mondják sokan. Ilyen mélyen él sokunkban a hit és a gondolat közötti kibékíthetetlen ellentét.

És mégis sok jel emellett szól. Ezt felismerni és megfigyelni - ez korunk legizgalmasabb jelensége.

A VILÁGKOROK ÉS VALLÁSI ESZMÉIK

VILÁGKOR KB KORSZAK A CSILLAGKÉP ARCHETÍPUSA A KOR VALLÁSI ESZMÉNYE KIFEJEZODÉSI FORMA
-6000 - -4000 Ikrek kora az állhatatlan Pansophia, Animizmus természet imádat szent természet
-4000 - -2000 Bika kora a paraszt a Nagy Anya tisztelete Bikakultusz, anya istenségek
-2000 - -0 Kos kora a harcos harcos, féltékeny, egoista istene férfi istenek, olymposziak, Jahwe
-0 - 2000 Halak kora a misztikus az isteni misztifikálása, a mindent átfogó szeretet isten, szeretet, szentháromság misztérium
2000 - 4000 Vízönto kor a humanista az ember felismeri, hogy önmaga az isteni része filozófia, mélypszichológia, káoszkutatás

Érdekes, gazdag szellemiségu és kritikus anyagok internet címei ehhez a témához:
http://www.greatdreams.com/aquarius.htm
http://www.sternwelten.at/ar_wassermannzeitalter.shtml

Kislexikon:
- Precesszió: (lat. elorehaladás) = az állócsillag-égbolt lassú mozgása
- Triptychon (görög) = háromrészes oltárkép rögzített középso résszel és két szárnnyal
- tropikus állatöv (a görög tropai szóból = forduló, napforduló) = az a pálya, amelyen a Nap és a többi égitest a Föld körül vonul, és amely a tavaszponttal kezdodik
- sziderikus állatöv (latin sidus = csillag) = az a kör, mely a látható csillagképekbol áll, és amelyek eltéro hosszúságúak, és egymást részben átfedik, ill. nagy "hézagok" vannak közöttük.

A szerzo:
Hajo Banzhaf (született: 1949.5.15 00 h 02 m, Güterslohban) asztrológus és egyike Európa legismertebb tarot szakértoinek. Eddig 12 asztrológiai és tarot könyve jelent meg hat nyelven.

1999-ben nagysikeru eloadást tartott a Baktay Ervin Asztrológiai Egyesület nemzetközi konferenciáján.

Internet honlapjának címe: www.tarot.de
Fordította: Š dr. Szepesi 2001.

[zurück]    drucken]   [Seitenanfang]

Copyright: 1997-2013 | AstroTV]